Hello sok idő után újra!

Most vhogy fájok,pedig nem sok okom van rá.Barátommal szakítottunk,lényegében nem fogok többet írni róla.Ma adott életjelet,és kicsit felkavart a dolog.Nem tudom,miért.Ismét Istan Háta Mögött-höz való ragaszkodásom kerekedett felül a józan ész 6árain.Utóbbi időben megszerettem Miyavit,a Maximum The Hormone-t és a Limp Bizkit-et.

Megint írtam verset,bár nem vmi szabályos,rímes,krémes.

Beletörödés
2009.08.11.

nem tudom,mi erösebb:
az emberundor érzése
vagy a magány.

barátkozzak érdemtelenekkel a társaságomra,
vagy fájjak egyedül?
jobb lenne,ha egy akárki fájna velem?

a beletörödés nem megoldás,
de segít enyhíteni azon,amin már
nem tudok változtatni.

a legtöbben untatnak.
aki érdekel,vagy messze van,
vagy én vagyok az,
aki meg nem felel.

jobb híján az ördög ül a vállamon.
tudom,le kéne pöcköljem balra.
de nagyon egyedül lennék nélküle.
az angyal már elhagyott,
mikor legutóbb hibáztam.
mivel nem hallgattam rá,megbántottam.

borzalmas az emberi természet.
félek öszinte lenni magamhoz magamról,
mert elöjön a depresszióm.
mindenki manipulálja még a szeretteit is,
nincs összetartás és igazi,feltétlen szeretet.
vagy ha van,sárba tiporják,mert a másik számító.

hogy bízhatnék így bárkiben is?
ha valaki öszinte is lenne magától,
már rég belepusztult a magányba,
vagy nem mer embert keresni maga mellé,
mert tudja azt,amit én,és inkább feladja.
elbújik mindenki elöl,és én ebbe tartozom sajnos.

a mindenki egy apró törtrésze vagyok csak,
így nehezen venne észre.
ennek ellenére én nem adom fel,
és keresem azt,akivel méltóak vagyunk egymásra.
sürü a szüröm,de van eléggé aprócska homok a sziklák közt mindig.

További szép estét =)


About this entry